Napsütés a Bodrogon
Program

Napfény, víz, Bodrog

Vízitúra. Ha valaki békére és nyugalomra vágyik és mellette nem riad vissza egy kis izzadságtól és kényelmetlenségtől, akkor evezni kell. Reggel. A Bodrogon. Mivel a kenukölcsönző (http://kenubazis.hu/) csak 8-kor nyitott, ráérősen érkeztünk a partra, de fél kilenc körül már a vízen voltunk.

Vízitúra

Az idő tökéletes volt: a hőmérséklet éppen optimális, gyenge szél fújdogált, zavartalan napsütés, sehol egy felhő. Elindultunk a folyón felfelé, magunk mögött hagytuk a nyári álmot alvó jégtörőket, láttuk a parton a Fesztiválkatlant, lassan elfogytak a civilizáció látványos nyomai. Alattunk a folyó komótosan ment a maga útján, ráérősen, nem sietett. A parti fák a vízre hajoltak, időnként egy-egy bele is dőlt, vízből kiálló részeit felkínálva a madaraknak. Sajnos az ember nyomai itt-ott mégis megjelentek, leginkább elhagyott műanyag palackok formájában. Csendes volt a Bodrog, nem volt még forgalom, néhány pecás társaságot láttunk és két sportembert. Sokszor a folyó belátható szakaszán csak mi voltunk, ráérősen eveztünk, néha meg-meg álltunk, ilyenkor úgy érezhettük, hogy miénk a folyó…

Úgy egy órányi kényelmes lapátolás után megfordultunk, bámultuk a vízitökök sárga virágait,lassan kezdett ereje lenni a Napnak, de a vízen egyáltalán nem éreztük. Tokaj felől elment mellettünk egy nagyobb hajó, mi pedig szépen ráfordultunk a hullámaira. Bár a fiammal együtt egy kenuban még sosem eveztünk, sokat nem kellett tanakodnunk, értettük egymást szavak nélkül is. Néztük a Bodrogzugot, megbeszéltük, hogy egyszer jó lenne egy vezetős túrát tenni a kis csatornákon. Ahogy a folyó kanyargott, úgy játszott velünk a Kopasz, hol teljes terjedelmében láttuk a tornyot, hol épp csak a hegyét. Lassan újra elhagytuk a Katlant, majd visszaértünk a kikötőhöz. A folyó és az őt körülvevő növényzet nyugalma átragadt ránk is, így azt sem bántuk, hogy egy nagyobb csapat behajózása miatt a mi kikötésünk sokáig csúszott. Kicsit furcsa volt kiszállni a kenuból, nemcsak az elgémberedett lábaink miatt, hanem percekig hiányzott a folyó ringása is.

Kifizettük a számlát (3 személyes kenu 2 mellénnyel, ha kell tartállyal 3000 forint), majd visszaindultunk a központ felé és ekkor kezdtük érezni, meleg van és mi kellemesen elfáradtunk és nagyon jól esne egy jegeskávé…(https://hovamiertmennyiert.hu/egy-kavehaz-tokajban/)

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük