Általános,  Borozó,  élmény,  Látnivalók

Tokaj Hétszőlő

Tokaj Hétszőlő maga a történelem.

“A Tokaji-hegy már 1730-ban bekerült a világ első ellenőrzött eredetvédelmi besorolásába. Déli lejtőjén a Garai család 1502-ben választott ki hét dűlőt birtokához, innen ered a Hétszőlő név. Tulajdonosai között később Károlyi Gáspár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, illetve a Rákóczi család is megjelent. 1711-től csaknem két évszázadon át császári szőlőbirtok volt.” (https://hu.wikipedia.org/wiki/Tokaj-Hétszőlő_Szőlőbirtok)

Az 1950-es évektől a rendszerváltásig nem folyt szőlőtermesztés a területen, 1991 óta pedig tudatosan vegyszermentes szőlőművelés folyik. Az organikus gazdálkodásra történő átállás 2009 és 2014 között végbement, és 2016-ra a hivatalos tanúsítványt is megszerezték a teljes birtokra. A szüretelés a birtok teljes területén kézzel történik.

Az alábbi képeken jól látszik, hogy a birtok déli fekvésű, területén jelentős magasság különbség van. A hegy lábánál kanyargó Tisza illetve a Tisza és a Bodrog összefolyásának közelségéből adódó ködös mikroklíma ideális a Botrytis cinerea számára.

A lenti két képen látható az igazi “aszú nevelő” idő: október elején reggel még ködös, párás, hűvös idő, majd a pára mint egy függöny eltűnik és verőfényes, száraz, meleg napnak adja át helyét.

A Hétszőlő másik történelmi kapcsolódása a XVIII. századi Rákóczi-Dessewffy-kastély a szőlőbirtok irodáinak ad helyet, egy nagyon szép épületkomplexum a Bajcsy-Zsilinszky utcán nem messze Bonchidai Csárdától.

A harmadik történelmi hely ami a Hétszőlőhöz kötődik a Rákóczi Pince, de erről hadd beszéljen a Hétszőlő Facebook oldala:

“A Rákóczi Pince a tokaji borok valóságos szentélye, azon ritka helyek egyike, ahol álom és valóság keveredik az odalátogató képzeletében. A pincét, amely a XV. század elején épült, királyok, fejedelmek, hercegek és tábornokok vallhatták sajátjuknak az évszázadok során. A lenyűgöző méretű lovagterem (28 m hosszú, 10 méter széles, 5 méter magas) a borvidék legnagyobb földalatti terme, itt választották magyar királlyá a rendek Szapolyai Jánost 1526-ban. Napjainkban borbemutatók helyszínéül szolgál borbarátoknak és szakembereknek, s emellett a borvidék borrendje is itt tartja ceremóniáit. Végeláthatatlan pinceágaiban a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok legjobb borait befogadó bormúzeum kap helyet, amely évjáratonként 500-1000 üveg tárolásával akár száz évjárat ideális feltételek közötti érlelését is lehetővé teszi.” (https://www.facebook.com/rptokaj/)

Végezetül álljon itt Ripka Gergely összefoglalója borértő szemmel a Hétszőlőről a Tokaj Kalauz 2021-es negyedik kiadásából:

“A késői szüretelésű édes borok szabadságának kivívása a francia tőkével feltámasztott nagybirtokhoz köthető. A Hétszőlő mégsem a legzajosabbjelenség a borvidéken, de letisztult stílus, jól felismerhető löszös karaktere miatt mindig egyedi színfolt a tokajiak közt. Hitvallásuk alapját és a legizgalmasabb faktort aszúik jelentik. Radikális módon mustban áztatják aszúikat, köztük az 5 puttonyos a legfontosabb kategória. Soha nem súlyról, sokkal inkábbaz eleganciáról, a finom szerkezetről szólnak boraik. Mi sem bizonyítja jobban a löszben rejlő potenciált, mint hogy sokszor a viszontagságosabb évjáratok aszúi a legszebbek náluk.” (https://tokajmagic.hu/)

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.